Mikor éri meg napkollektort telepíteni?

A napkollektorral alapvetően hőenergiát tudunk előállítani a kollektort megsütő Napból, vagyis napenergiágól. A tetőre szerelt napkollektorral akár az épület melegvízellátását is meg tudjuk oldani és alkalmas őszi-tavaszi fűtéskiegészítéshez is. De lássuk, hogy mik az előnyei, hátrányai egy ilyen rendszernek és hogy mikor érdemes belevágni a telepítésbe? 

Míg a napelem aktívan használja fel a napenergiát, a napkollektor passzívan gyűjti be a napfényből származó hőenergiát. 

Mi a napkollektor, hogyan működik? 

A napkollektor azon az elven működik, ahogy egy asztalon felejtett palack víz. A nap megsüti a palackot és a benne lévő víz felmelegszik. Épp ezért a napkollektort olyan helyre érdemes telepíteni, ahol sok napsütés éri, mivel a napenergiát gyűjti össze és továbbítja egy közvetítőanyaggal. Ez a közvetítő anyag a leggyakrabban a víz. Ahhoz, hogy az így nyert hőenergiát ne veszítsük el és fel is tudjuk használni, szükségünk lesz egy keringető rendszerre és szigetelésre.  

Miben különbözik a napelemtől?

A köznyelvben gyakran keveredik egymással a napkollektor és a napelem. Elvégre mind a kettő a tetőn van és napenergiát hasznosít. A legfontosabb különbség a két rendszer között, hogy míg a napelem a napenergiából elektromos áramot állít elő, addig a napkollektor csak hőenergia előállítására képes. A napelem által megtermelt elektromos áramtöbbletet betápláljuk a szolgáltató rendszerébe vagy akkumulátorra töltjük, a napkollektor által létrehozott hőenergiát viszont elhasználjuk a háztartásunkban. Másfél évtizeddel ezelőtt még a napkollektor számított jobb befektetésnek, azóta azonban olyan sokat fejlődött a napelemes technológia, hogy egyértelműen a napelemes rendszer lett a befutó. 

De honnan tudhatjuk, hogy egy tetőn napelemet vagy napkollektort látunk? Magyarországon jellemzően a vákuumcsöves napkollektorok terjedtek el. Vagyis ha egy tetőn egy olyan eszközt látunk, ami sötét színű, egymással párhuzamos csövekből áll, akkor biztos, hogy napkollektorral van dolgunk.   

Milyen típusai vannak a napkollektoroknak?

Vákuumcsöves napkollektor

A napkollektoroknak két fő típusa van: a vákuumcsöves napkollektorok és a síkkollektorok. A vákuumcsöves napkollektor szerkezetét úgy kell elképzelni, mint egy nagyobb csőbe dugott kisebb átmérőjű csövet. A külső cső teljesen átlátszó, a belső csőben víz (vagy egyéb hőközvetítő van) ezt a csövet sötét színűre festik a gyártás során. A napenergia áthatol a külső üvegrétegen, a sötétre festett  belső cső pedig csapdába ejti a nap hőjét. A két cső közötti területen vákuum található, ami a szigetelésért felel. A napkollektor tetején egy vízzel feltöltött tartályt láthatunk, egy átlagos eszköz esetén a csövekben és a tartályban összesen 120 liter víz található. A csőben felmelegedő víz felfelé nyomul a tartály felé, a tartályból a hideg víz leereszkedik a csövekbe, így fokozatosan felmelegszik a napkollektorban található folyadék. 

Ha reggel feltöltjük a rendszert hideg vízzel és a nap süt, akkor akár egy őszi, hűvösebb napon is 8-10 óra alatt felmelegszik ez a 120 liternyi víz. 

A vákuumcsöves napkollektorok között van olyan, amit télre le kell engedni, majd újra feltölteni (ezek az olcsóbb eszközök) de némileg drágábban vehetünk olyan eszközt is, amit télre sem kell leeresztenünk, mivel ebben fagyálló hőközvetítő kering víz helyett. Ebben az esetben szükségünk lesz egy hőcserélőre is a fürdőszobában. Ha nem szeretnénk molyolni a leeresztéssel, feltöltéssel, érdemes a fagyálló folyadékkal feltöltött rendszer mellett döntenünk.

Ennél fejlettebb és hatékonyabb (és persze drágább) a heatpipe, vagyis hőcső technológia: ez még mindig a vákuumcsöves napkollektor. A heatpipe-nál a cső belsejében egy speciálisan alacsony forráspontú folyadék van, ami a hő hatására gőzzé változik, a gőz felmelegíti a hőpatronon keresztül a munkafolyadékot, és miután leadta a hőt, újra folyadék lesz belőle. A felmelegített víz pedig bekerül a háztartási rendszerbe.         

Síkkollektor

Na, ez már látványban jobban hasonlít a napelemre, ám ha közelebbről megvizsgáljuk, láthatjuk, hogy ezen az eszközön elől üvegborítás, hátul szigetelés helyezkedik el, a kettő között pedig egy a padlófűtéshez hasonló csőkígyó tekereg. A nap a csőkígyóban található folyadékok melegíti fel. A síkkollektor hátránya a vákuumcsöves rendszerhez képest, hogy csak bizonyos napszakokban teljesít a csúcson és mivel rosszabb a hőszigetelési képessége, télen nem tudjuk használni.  

Mit érdemes tudni a napkollektorokról? 

Ma Magyarországon egy négyzetméter napkollektorral évente megközelítőleg 550-650 kWh hőenergiát állíthatunk elő. A pontosabb adatokhoz, a megtérülés kiszámításához tudnunk kell a földrajzi elhelyezkedést, az időjárást és azt, hogy pontosan milyen technológiát szeretnénk kiváltani a napkollektorral. 

Ha nappali tarifáról működtettük a bojlert, akkor megközelítőleg 9-10 év alatt térül meg a napkollektor. Mivel a földgáz ára az elmúlt időszakban jelentősen változott és a megtérülésekben jelentős eltérés lehet attól függően, hogy mennyi a háztartás gázfogyasztása a hatósági áras gázon túl, nehéz akár megközelítőleg pontos megtérülést írni. A legjobb, ha ezügyben egyeztet napelem-szakértőinkkel. Ha másodlagos fűtéshez is használnánk az eszközünket, előzetesen mindenképp mérjük fel, hogy milyen adottságai vannak az épületünknek (fekvés, méret, szigetelés stb.)

A napkollektor-rendszer ára függ attól, hogy mekkora a család és hogy pontosan milyen funkciókat szeretnénk biztosítani. Ha van egy négyfős családunk és csak a melegvíz-ellátást szeretnénk megoldani, a teljes rendszer 2 db kollektorral, tartozékokkal, beszereléssel megközelítőleg 1,6-1,8 millió forint. Abban az esetben, ha fűtésrásegítésre is használnánk a rendszert, mélyebben a zsebünkbe kell nyúlni, akár 3,2 – 3,7 millió forintot is ki kell fizetnünk a 4-5 darab napkollektorért tartozékokkal, rendszerkiépítéssel.

Milyen előnyei és hátrányai vannak a napkollektoroknak?

A napkollektor egyik előnye, hogy nem kell hozzá többletenergiát használni, működése közben nem bocsát ki káros anyagokat és a napelemhez hasonlóan 100%-ban megújuló energiaforrásból üzemel. 

Hátránya, hogy jóval hosszabb a megtérülési ideje, mint a napelemnek, kevésbé hatékony és csak akkor üzemel, ha süt a nap vagy legalább szórt fény éri a napkollektort. 

Milyen esetben éri meg napkollektort telepíteni?

Van néhány eset, amikor megéri napkollektort telepíteni. Ilyen lehet a napkollektoros medencefűtés vagy a nyaralóban kialakított melegvíz-rendszer.   

Mi azonban azt ajánljuk, hogy tudja le a problémát egy jól méretezett napelemes rendszerrel, a melegvíz-ellátás sokkal egyszerűbb egy napelemről üzemelő villanybojlerrel, és a tavaszi-őszi kiegészítő fűtést is könnyebb megoldani fűtőpanelekkel, infrapanelllel.